Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fent, és az eset körülményéből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá hárult kötelezettségtől, vagy más tehertől mentesülne.
Ha leszármazó és szülő nincs, vagy nem örökölhet, tehát az örökhagyó házastársa egyedül örököl. Minden más felmenőt és az összes oldalági rokont megelőzi.
A házastárs haszonélvezeti joga az ági vagyonon
A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Mind a házastárs, mind az ágiörökös a jövőre nézve, bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson, és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető. Megváltás esetén a házastársat, az ági vagyon 1/3 –a illeti meg.
A haszonélvezeti jog megváltásának, a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembe vételével kell történnie.
Az ági vagyon tulajdonjogát, a jogos ági igényt támasztó felmenő vagy oldalági rokon örökli, de ezen az özvegyet holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg. Itt van már lehetőség megváltásra. Ezt kölcsönösen mindegyik fél időkorlát nélkül gyakorolhatja. Kivéve az özveggyel szemben nem gyakorolható az örökhagyóval közösen lakott lakáson, és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.
A megváltási jog folytán az állagörökösként igényelhető tulajdoni hányad az ági vagyon 1/3-a, és ezt aztán lehet pénzben kifizetni. A jog gyakorlásánál az örökösök méltányos érdekeit kölcsönösen figyelembe kell venni.