Leszármazók és a házastárs hiányában örökölnek az örökhagyó felmenői, és oldalrokonai. Az öröklési jogban az azonos felmenői fokon lévő egyenes ági rokonokat és azok leszármazóit egyetlen öröklési csoportba úgynevezett parentéliába osztja be. Az adott parentléliába tartozó személyek megelőzik a következő parentéliába tartozó rokonokat. Addig nem kerül sor a következő csoport öröklésére, amíg az őt megelőző csoportból bárki örökölhet.
Az öröklési jog három teljes parentéliát ismer, a szülői, a nagyszülői, és a dédszülői. A távolabbi felmenők egy csoportba tartoznak, ez a parentélia azonban egyrészt csonka, mivel ezen felmenők leszármazói már nem törvényes örökösök, másrészt a parentélián belül nem érvényesül a fokozatos öröklés elve, mivel ezen túlmenően minden felmenő egyszerre és fejenként egyenlő arányban örököl.
A szülői első parentélia – A szülő és a szülő leszármazójának öröklése
Ha leszármazó és házastárs nincs, vagy nem örökölhet, az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyére, ennek leszármazói örökölnek oly módon, mint a gyermek helyén annak leszármazói. Ha kiesett szülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, egyedül a másik szülő, vagy annak leszármazói örökölnek.
Az első parentéliát az örökhagyó szülei és azok leszármazói képezik, ha nincs leszármazó, és nincs házastárs. Az örökléshez a szülőknek nem kell házastársi kapcsolatban élniük. Az öröklésből kieső szülő helyén annak leszármazói örökölnek, pl. az örökhagyó testvére. Ha az adott szülőnek nincs leszármazója, akkor a másik szülő az egyedüli örökös, vagy annak leszármazói. Itt úgy érvényesül a helyettesítési elv, mint az örökhagyó leszármazói esetében.
A nagyszülői második parentélia
Ha leszármazó, házastárs, szülő és szülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök egyenlő részekben az örökhagyó nagyszülei. Az öröklésből kiesett nagyszülő helyén ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mind a kieső szülők helyén ennek leszármazói. Ha kiesett nagyszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, helyette nagyszülő párja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamelyik nagyszülő pár kiesett, és helyükön leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot a másik nagyszülő pár, vagy az ő leszármazójuk örökli. A nagyszülők és azok leszármazói akkor örökölnek, ha a szülő parentélia teljesen kiüresedik. Érvényesül a helyettesítési elv, és az örökösök sorrendjének fokozatossága. Különbség, hogy a nagyszülői parentéliában egy nagyszülő pár, és az ő leszármazói, mint egy parentélián belüli öröklési csoportot képeznek.
A dédszülői harmadik parentélia – A dédszülő és a dédszülő leszármazójának öröklése
A nagyszülő és a nagyszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben, az örökhagyó dédszülei. Az öröklésből kiesett dédszülő helyén, ennek leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a kieső nagyszülő helyén ennek leszármazói. Ha a kiesett dédszülőnek leszármazója nincs, vagy nem örökölhet, helyette dédszülő párja, ha ő is kiesett, helyette leszármazója örököl. Ha valamely dédszülőpár kiesett, senki leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, az egész hagyatékot fejenként a többi dédszülő pár örökli. A dédszülő párok és leszármazói külön öröklési csoportot képeznek. Ha valamelyik dédszülő pár kiesik, az egész hagyatékot fejenként, egyenlő részekben a többi dédszülő pár örökli.
Távolabbi felmenők és oldalrokonok öröklése
Ha a dédszülő és a dédszülőtől leszármazó nincs, vagy nem örökölhet, törvényes örökösök fejenként egyenlő részekben, az örökhagyó távolabbi felmenői. Az öröklési jog a dédszülőkön túli felmenők leszármazóinak törvényes öröklési jogát nem ismeri el. A felmenők egyszerre és fejenként egyenlő arányban örökölnek.
Az állam törvényes öröklési jogi helyzete – Az állam szükségképpeni törvényes öröklése
Más örökös hiányában az állam a törvényes örökös. Az államot, mint törvényes örököst, az örökség visszautasításának joga nem illeti meg. Tehát más örökös hiányában, végső esetben az állam örököl. Az örökhagyó halálának pillanatában, azaz az öröklés megnyíltában, a hagyatékot elfogadás, vagy bármely más jogi cselekmény nélkül megszerzi, de egyben felel a hagyatéki tartozásokért is. Az állam, mint törvényes örökös, egyben szükség szerinti örökös is, a hagyatékot nem utasíthatja vissza. Más a helyzet, ha az államot, az örökhagyó végintézkedésében nevezi meg örökösnek, ilyenkor is megilleti az államot a visszautasítás joga.