Az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiakban foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét. Az adóság és más teher fennállását és összegét az örökös köteles igazolni.
A köteles rész értékével a kiadásra kötelezett örökös, üzletrészek, örökrészek, örökös örökrészének értékét csökkenteni kell.
Az az örökös, aki a köteles részre jogosult követeléseit a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel, vagy ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, amíg a köteles részre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.
Örökösödési illeték fizetése, a lemondás az öröklésről, illetve az örökség visszautasítása esetén
Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni a lemondó személynek. Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös, vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után, az örökséget, illetve a hagyományt visszautasítja.
Örökségi illeték fizetése, a rendelkezés a megnyílt örökségről, illetve a hagyatéki osztályos egyezség esetén
Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból a ráeső örökséget, vagy egy részét hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után örökségi illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget, vagy egy részét megszerző más örökös, úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.
Ha az ingatlan vagy a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingóhagyatékot, vagy egy részét az azt terhelő adóság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után örökségi illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.
Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény, vagy a végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után, visszterhes vagyonátruházási, az az örökös pedig a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedi, öröklési illetéket köteles fizetni.
Mentességek az öröklési illeték alól
Mentes az öröklési illeték alól
- az örökhagyó egyenesági rokona, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is, valamint túlélő házastársa, bejegyzett élettársa által megszerzett örökrész.
- Az örökhagyó mostoha, és nevelt gyermeke, mostoha és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20.000.000.-Ft.
- Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300.000.-Ft. forgalmi értéket meg nem haladó része.
- A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, vagy tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyonértékű jognak az öröklése, ha az örökös, az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít.
- Ha az öröklés útján megszerzett képzőipar és népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, vagy gyűjteményének egy részét, az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak, vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, az örökös nem fizet öröklési illetéket.
- Kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított 2 évig késedelmi pótlék mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt, a tartozás annyiszor 10 %-kal, de legfeljebb 70 %-os kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesíti azt.
További illetékkedvezmények
Termőföld tulajdonjogának vagyonértékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor 1/4-ét kell fizetni
Ha az örökös a hagyatékból ráeső termőföldet, vagy tulajdoni hányadot az erre a célra létesített nyilvántartásban, családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély örököstársának, ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld tulajdoni hányada után öröklési illeték nem terheli.
A haszonélvezet használat öröklésének illetéke
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét, vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek a használatnak számított értékével csökkentett forgalmi értéke után, a haszonélvező használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.
A haszonélvezet, illetve a használat jogával terhelten átszállt, vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében, tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja, a haszonélvezet, használat figyelembe vétele nélkül megállapított forgalmi érték, és a haszonélvezetnek, használatnak, az előző pont szerint számított érték közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha vagyon tulajdonjogát, annak haszonélvezője, vagy használója szerzi meg.
Egyéni kisvállalkozói vagyon, és a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye
Ha a kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó, kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös, az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből az alább meghatározott illetékalap kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, a vállalkozói tevékenységet, egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy a megszerzett vállalkozói vagyont a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság részére átadja.
A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén, a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25 %-kal, de legfeljebb 2.500.000.-Ft.-tal csökkentett összegben kell meghatározni.
A vagyonszerzés bejelentése
Ha a hagyatékot közjegyző, vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző, illetve a bíróság köteles bejelenteni az Állami Adóhatóságnak. Az öröklés után járó illetéket az az Adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.
Az illeték megfizetése
Az öröklési illetékmentes ügyekben, fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az Adóhatóság az illeték megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyzi fel. Így a rokonok és a túlélő házastárs főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének Adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra az a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről, külön illeték, vagy díj megfizetése nélkül, postai úton másolatot kapjanak.
A fizetési meghagyás
A kiszabás alapján fizetendő illetékről fizetési meghagyást, határozatot kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegét, a megállapításánál figyelembe vett adatokat, és az alkalmazott jogszabályokat. A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség. Ha az örökös illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítés iránti kérelmet nyújt be, határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, nem minősül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, vagy mentesség fennállásáról az Állami Adóhatóság az illetékkiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat, a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.
Illeték törlése és visszatérítése
Az illeték visszatérítésére a következő esetekben van helye.
- Ha az illeték végleges megállapítása után, olyan körülmény állt be, amely az örökség vagy a hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti.
- Ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték nem jár.
- Ha az illetékfizetésre kötelezett, számítási hiba, vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett.
- Ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén.
Ha bármilyen kérdése van ebben a tárgykörben, kérem, hívjon bennünket telefonon a 06/20 9418-633 telefonszámon,
vagy írjon email-t az alábbi online felületen.
48 órán belül válaszolunk.