Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

 Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Az öröklési szerződésben két fontos újdonság van. Az egyik érvényes öröklésnek ismeri el az olyan megállapodást is, amelyben az örökhagyó esetleg tartás nélkül kizárólag gondozás fejében, teszi örökösévé a szerződő felet. Az ilyen szerződés jogi elismerésére társadalmi igény van, mert a megfelelő anyagi helyzetben lévő és tartásáról gondoskodni képes idős vagy beteg személy gyakran szorul gondozásra és ápolásra. A megadott esetben öröklési tartási szerződés segítségével kielégítően biztosítható.

A gondozás és az ápolás egyre jelentősebb anyagi értékű szolgáltatás, így aki erre rászorul örökös nevezésével a gondozása teljesítését megalapozza.

A másik jelentős változás, hogy az örökhagyó nem csak a saját tartása, illetve gondozása fejében köthet öröklési szerződést, hanem a szerződésben, mind életében, mind az örökség megnyílta utáni időre, biztosíthatja harmadik személynek (pl.: tartásra szoruló gyermekének, szülőjének, házastársának) az ellátását is.

Az ilyen kötelezettség megállapítása történhet az örökhagyó saját tartása mellett, de úgy is, hogy az öröklési szerződés, kizárólag a harmadik személy tartását írja elő.

Ha a szerződő fél kötelezettsége a harmadik személy viszonylatában az örökhagyó halála után is fennáll, a harmadik személy érdekét külön védeni kell, hiszen az eltartó fél a hagyatékot az örökhagyó halálának pillanatában megszerzi.

Ezért rendelkezik úgy a törvény, hogy a közjegyző ilyen esetben az ingatlan hagyatékot tartási joggal terhelten adja át az örökösnek, és rendelkezik a tartási jognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről.

Az öröklési szerződés jogügyleti alapon hivatott biztosítani az örökhagyó tartását, gondozását. Ha ezek a kötelezettségek más jogviszony alapján amúgy is teljesítendők, (pl.: házastársak esetében) az öröklési szerződésre elvben nincs szükség.

A bírói gyakorlat szerint a szerződő felek házasságkötése eltérő megállapodások hiányában az öröklési szerződést megszünteti.

Az öröklési szerződés érvényességi követelményei

Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Az örökség biztosítása

A felek eltérő megállapodásának hiányában semmis az örökhagyónak élők között vagy halála esetére az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegenítő vagy megterhelő rendelkezése. Ez a rendelkezés harmadik jóhiszemű személy visszterhesen szerzett jogát nem érinti.

A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyóval szerződő fél az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az örökhagyó bejegyzési engedélye nélkül jegyeztethet be elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba.

Az öröklési szerződés bírói gyakorlatával a színlelet szerződés és a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés hangsúlyos. Ha az öröklési szerződés nem tényleges kötelezettséget tartalmaz, hanem más szerződés leplez akkor az alapján kell megítélni a nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés pedig semmis.

Az öröklési szerződés érvénytelenségéből fakadó kártérítési igényt az örökhagyó halála, vagyis az örökség megnyílta után, előterjesztett eredményes megtámadás nyomán lehet érvényesíteni. Az öröklési szerződés megtámadására az jogosult, aki érvénytelenség vagy hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne vagy a végintézkedéssel reá hárult kötelezettségtől vagy tehertől mentesülnek. A szerződést az örökhagyó is megtámadhatja.

Házastársak közös öröklési szerződése

Házastársak, mint örökhagyók az életközösség fennállása alatt érvényesen köthetnek ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződést.

A felek eltérő megállapodásának hiányában az örökhagyókkal szerződő fél által örökölt lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon a túlélő házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg, ha ő azokat az örökhagyóval közösen használta.

Az öröklési szerződés módosítására és megszüntetésére a tartási és az életjáradéki szerződésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A házastársak által eltartotti minőségben közösen kötött öröklési szerződés esetében a jogutódlás az eltartottak halálának rendszerint eltérő időpontja miatt, tipikusan két fázisban következik be.

Az egyik eltartott halálával ennek az örökhagyónak az öröklési szerződéssel lekötött hagyatékán vagy hagyatéki részén beáll az öröklés, azaz az eltartó e vagyon tekintetében tulajdonossá válik. Arra figyelemmel, hogy a túlélő házastárs tipikus esetben benne lakik az öröklési szerződés tárgyát képező ingatlanban, és a jog biztosítani akarja számára a változatlan lakáskörülményeket, és a megszokott környezetet, ezért diszpozitív szabállyal holtig tartó haszonélvezeti jogot ad a túlélő házastársnak és az állagörökös eltartó tulajdonába került, korábban a túlélő házastárs által az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyakon.

Tehát közös végrendelet esetén, ha a házastársak egyike meghal, a másik házastársat holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg a meghalt házastárs hagyatékán annak is a közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon. A hagyaték többi részére holtig tartó haszonélvezeti jog nem illeti meg a túlélő házastársat. A túlélő házastárs a holti tartó haszonélvezeti jog alapján változatlanul használhatja, lakhatja a korábban közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

Ha bármilyen kérdése van, vagy segítségünket szeretné kérni, kérjük, hívjon bennünket a 06/20 9418-633 telefonszámon, vagy írjon email-t az alábbi online felületen, illetve írhat email-t az ugyvediiroda2018@gmail.com email címre. 24 órán belül válaszolunk Önnek.

A végrendelet fajtái, érvényességi feltételei értelmezése

Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. Az öröklési igény nem évül el. Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Az örökhagyó vagyona a hagyaték, az örökhagyó halála pillanatában a halál tényénél fogva minden további jog tény nélkül az örökösökre száll át. Önmagában véve semmilyen jogcselekményre, hatósági aktusra vagy eljárásra nincs szükség. A hagyaték átadása az már az átadás tényét jelenti, a megszerzés az a halál pillanatában bekövetkezik.

Az örökösök a rájuk eső hagyatéki hányadot, a maga egészében, mint egészet, aktívákat és passzívákat együtt szerzik meg.

Az öröklési képesség azt jelenti, hogy az ember az élve születés feltételétől függően, fogantatásától kezdve, a jogi személy létrejöttétől kezdve örökölhet. A hagyaték megnyílásakor a meg nem fogant ember nem lehet az adott örökhagyó után örökös. A jogképességtől eltérő kategória a szerzőképesség, ami meghatározza a vagyontárgyak, így mindenekelőtt a termőföld, további jogszabályi feltételekhez köthető.

A hagyaték, mint egész aktív és a passzív vagyona az örökhagyónak és az örökös mindenben jogutódnak számít. Nem képezik a hagyaték tárgyát az örökhagyó személyiségi jogai, és azok a vagyoni jogai sem, amelyek személyéhez kapcsolódnak. (tartásdíj, életjáradékhoz való jog, haszonélvezeti jog)

Nem tartoznak a hagyatékhoz az örökhagyó nem polgárjogi természetű vagyoni igényei sem. (pl.: társadalombiztosítási juttatásokra vonatkozó igény)

Viszont a hagyatékhoz tartoznak az örökhagyó életében a tulajdonában lévő dolgok, társasági vagyoni részesedések, (üzletrész, stb.) és az általa még nem érvényesített vagyonjogi követelések is.

Ugyanígy a hagyatékhoz tartozik az örökhagyó tartozásai, azok is öröklődnek.

Az életbiztosítási kötvényben elhelyezett pénz nem tartozik a hagyatékhoz, mivel a kötvény kedvezményezettjét illeti meg.

Az elévülésről

Az örökséget és a dologi hagyományt, mint tulajdoni igényeket bármikor lehet követelni. Ez nem évül el. A Ptk. a végintézkedési szabadság elvén indul ki, ebből következik, hogy az örökhagyó a kötelesrész korlátai között szabadon dönthet a hagyatéka sorsáról és amennyiben a hagyatékra a végintézkedés kiterjed az öröklés rendjét a végintézkedés határozza meg. A törvényes öröklés szabályai csak a végrendelet által le nem fedett hagyatékrészre vonatkoznak.

Az örökhagyó, halála esetére a vagyonáról, vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet. Végrendelkezni csak személyesen lehet.  A végrendelet megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

A végrendelet fajtái

Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet. A szóbeli végrendeletnek csak a törvényben meghatározott esetben van helye.

A közvégrendelet

A közvégrendeletet a közjegyző előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja, vagy gondnokoltja javára szól.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen, kizárólag közvégrendeletet tehet.

Aki vak, írástudatlan, vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban, érvényesen, kizárólag közvégrendeletet tehet.

Írásbeli magánvégrendelet

Írásbeli magánvégrendelet úgy lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező írt, és amelyen a saját kezűleg írt végrendelet esetén írni, más általi végrendelet esetén olvasni tud.

Írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga is írhatja, akár mással írathatja. A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik. Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel, vagy számjegyírással készült magánvégrendelet, érvénytelen.

Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei

Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha elkészítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá azt a végrendelkező – saját kezűleg írt végrendelkező esetén-, maga írja és aláírja. Más általi végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt, azok együttes jelenlétében magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is, e minőségük feltüntetésével aláírják, vagy a saját kezűleg, vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél végrendeletként feltüntetve személyesen letétbe helyezi.

A több külön lapból álló, saját kezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el. A több külön lapból álló más által írt írásbeli végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező, és mindkét tanú aláírta.