Külföldi öröklés

Szerző: | dec 16, 2019 | KÜLFÖLDI ÖRÖKLÉS

A külföldi örökléssel kapcsolatban irodánk három esetben tud részt venni.

Ha Ön Magyarországon él és az örökhagyó is Magyarországon élt, de külföldön EU-s országban volt ingatlana, a magyar közjegyző lesz illetékes. Az a közjegyző, akinek a tevékenységi területén az örökhagyó utolsó lakhelye volt. A hagyaték átadása a közjegyző által történik. A közjegyzőnek a hagyaték átadásához szüksége van a hagyatéki leltárra. A külföldi vagyont, az Ön segítségével ingatlant vagy egyéb vagyontárgyakat meghatározzuk és a hagyatéki leltárba felvétessük, hogy a közjegyzővel az Ön részére át tudja adni.

A hagyatéki eljárásban képviseljük Önt, felkutatjuk a külföldi ingatlant, beszerezzük hozzá a hivatalos okiratokat, illetve ingóságok esetén a hagyatéki leltárt elkészítjük. Ez alapján a közjegyző már át tudja adni Önnek a külföldi ingatlant, illetve ingóságokat a hagyatékátadó végzésben.

A hagyatékátadó végzés alapján problémás külföldi hatóság előtt eljárni, ezért egy másik lehetőség, hogy Európai Öröklési Bizonyítványt állítatunk ki az illetékes hatóságtól. Előnye, hogy az EU teljes területén azonos a joghatása, függetlenül attól, hogy melyik országban állították ki. További előnye, hogy ezt a dokumentumot, más EU-s országokban is elismerik és ehhez nincs szükség külön eljárás lefolytatására és ezzel már bármely hatóság előtt bizonyítani tudja öröklési minőségét.

Magyarországon a közjegyzők állítanak ki Európai Öröklési Bizonyítványt.

Az Öröklési Bizonyítvány alapján Ön már hozzá tud férni az örökhagyó bankszámlájához, illetve át tudja venni az ingatlanok tulajdonjogát és birtoklását.

Ha szükséges a teljes eljárást lebonyolítjuk az Ön képviseletében.

A második eset, ha az Ön hozzátartozója pl. Németországba költözik ki 1 évre, mint kiküldött munkavállaló. Ön értesül arról, hogy közlekedési balesetben elhunyt. Hogyan fog hozzáférni a hozzátartozója számlájához, kifizetni a lakbért, elhozni az ingóságokat és felvenni a bankszámlán lévő pénzt. Melyik ország hatósága jogosult eljárni? Németország vagy Magyarország?

Ebben az esetben miután hozzátartozója csak ideiglenesen tartózkodik Németországban a magyar közjegyző jogosult eljárni. A közjegyző lefolytatja a hagyatéki eljárást, és Öröklési Bizonyítványt állít ki Ön felé, amely alapján bizonyítani tudja, hogy Ön a hozzátartozója, pénzét kezelő Németországi banknak, hogy jogosult hozzáférni elhunyt hozzátartozója számlájához, és felhasználni a számlán elhelyezett pénzt, valamint rendelkezni az összes ingóságaival.

Ezek az ügyek rendkívül bonyolultak, de ezekben az esetekben is tudunk segíteni. Képviselet alapján levesszük Ön válláról az eljárás teljes terheit, és anélkül, hogy kimozdulna otthonából megkapja az örökségét.

Harmadik eset, ha Ön külföldről örököl és a hagyatéki eljárást is külföldön bonyolítják le, megbízása alapján képviselni tudjuk Önt a külföldi hagyatéki eljárásban és megszerezzük a hagyatékot az Ön részére anélkül, hogy kimozdulna otthonából.

Ha bármilyen kérdése van, vagy segítségünket szeretné kérni, kérjük, hívjon bennünket a 06/20 9418-633 telefonszámon, vagy írjon email-t az alábbi online felületen, illetve írhat email-t az ugyvediiroda2018@gmail.com email címre. 24 órán belül válaszolunk Önnek.

Az örökösi illeték alapja

Szerző: | dec 12, 2019 | AZ ÖRÖKLÉSI ILLETÉK KIROVÁSA, MEGFIZETÉSE, TÖRLÉSE ÉS VISSZATÉRÍTÉSE

Az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Az örökség tiszta értéke a megszerzett vagyonnak az alábbiakban foglaltak szerint csökkentett forgalmi értéke. A tiszta érték kiszámításánál a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás értékének egy-egy örökösre eső részét. Az adóság és más teher fennállását és összegét az örökös köteles igazolni.

A köteles rész értékével a kiadásra kötelezett örökös, üzletrészek, örökrészek, örökös örökrészének értékét csökkenteni kell.

Az az örökös, aki a köteles részre jogosult követeléseit a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel, vagy ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, amíg a köteles részre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni.

Örökösödési illeték fizetése, a lemondás az öröklésről, illetve az örökség visszautasítása esetén

Az öröklésről való ingyenes lemondás esetén illetéket nem kell fizetni. Ha az öröklésről történő lemondás ellenérték fejében történt, az ellenérték alapulvételével kell az ajándékozási illetéket megfizetni a lemondó személynek. Nem kötelezhető öröklési illeték fizetésére az az örökös, vagy hagyományos, aki az öröklés megnyílta után, az örökséget, illetve a hagyományt visszautasítja.

Örökségi illeték fizetése, a rendelkezés a megnyílt örökségről, illetve a hagyatéki osztályos egyezség esetén

Annak a terhére, aki a megnyílt hagyatékból a ráeső örökséget, vagy egy részét hagyatéki eljárás során más örökösnek ingyen átengedi, az átengedett rész után örökségi illetéket kiszabni nem lehet. Az így átengedett örökséget, vagy egy részét megszerző más örökös, úgy fizeti az öröklési illetéket, mintha a hagyaték közvetlenül az örökhagyóról szállt volna rá. Ha az átengedés visszteher fejében történik, az örökös terhére öröklési, az örökrészt megszerző terhére pedig visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni.

Ha az ingatlan vagy a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingóhagyatékot, vagy egy részét az azt terhelő adóság fejében az örökhagyó hitelezője veszi át, az átvett rész után örökségi illetéket nem lehet kiszabni. Ilyen esetben a hagyatéki hitelező terhére visszterhes vagyonátruházási illetéket kell kiszabni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a hagyatéki hitelező egyben az örökhagyó örököse is.

Ha az örökösök a megnyílt örökségre nézve maguk között osztályos egyezséget kötnek, mindegyik csak a neki jutott örökrész értéke után járó öröklési illetéket köteles megfizetni. Az az örökös azonban, aki az osztály alapján a hagyatékból a törvény, vagy a végrendelet szerint ráesőnél nagyobb értékű örökrészt ellenszolgáltatás fejében kapott, az örökrészen felül átvett rész értéke után, visszterhes vagyonátruházási, az  az  örökös pedig a vagyontárgyat ellenszolgáltatás fejében átengedi, öröklési illetéket köteles fizetni.

Mentességek az öröklési illeték alól

Mentes az öröklési illeték alól

  1. az örökhagyó egyenesági rokona, ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is, valamint túlélő házastársa, bejegyzett élettársa által megszerzett örökrész.
  2. Az örökhagyó mostoha, és nevelt gyermeke, mostoha és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20.000.000.-Ft.
  3. Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300.000.-Ft. forgalmi értéket meg nem haladó része.
  4. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak, vagy tulajdoni hányadnak, valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyonértékű jognak az öröklése, ha az örökös, az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít.
  5. Ha az öröklés útján megszerzett képzőipar és népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, vagy gyűjteményének egy részét, az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak, vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, az örökös nem fizet öröklési illetéket.
  6. Kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított 2 évig késedelmi pótlék mentesen fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt, a tartozás annyiszor 10 %-kal, de legfeljebb 70 %-os kedvezménnyel fizethető meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesíti azt.

További illetékkedvezmények

Termőföld tulajdonjogának vagyonértékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély, akkor 1/4-ét kell fizetni

Ha az örökös a hagyatékból ráeső termőföldet, vagy tulajdoni hányadot az erre a célra létesített nyilvántartásban, családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemély örököstársának, ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld tulajdoni hányada után öröklési illeték nem terheli.

A haszonélvezet használat öröklésének illetéke

Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét, vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek a használatnak számított értékével csökkentett forgalmi értéke után, a haszonélvező használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

A haszonélvezet, illetve a használat jogával terhelten átszállt, vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyon esetében, tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja, a haszonélvezet, használat figyelembe vétele nélkül megállapított forgalmi érték, és a haszonélvezetnek, használatnak, az előző pont szerint számított érték közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha vagyon tulajdonjogát, annak haszonélvezője, vagy használója szerzi meg.

Egyéni kisvállalkozói vagyon, és a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye

Ha a kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó, kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös, az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből az alább meghatározott illetékalap kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül, a vállalkozói tevékenységet, egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy a megszerzett vállalkozói vagyont a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság részére átadja.

A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén, a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25 %-kal, de legfeljebb 2.500.000.-Ft.-tal csökkentett összegben kell meghatározni.

A vagyonszerzés bejelentése

Ha a hagyatékot közjegyző, vagy bíróság adja át, az illetékkiszabás végett a közjegyző, illetve a bíróság köteles bejelenteni az Állami Adóhatóságnak. Az öröklés után járó illetéket az az Adóigazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a hagyatékot átadó közjegyző székhelye van.

Az illeték megfizetése

Az öröklési illetékmentes ügyekben, fizetési meghagyás meghozatalára nem kerül sor, az Adóhatóság az illeték megállapításáról szóló döntését az ügyiratra jegyzi fel. Így a rokonok és a túlélő házastárs főszabályként nem értesülnek az illetékmentesség tényének Adóhatóság általi megállapításáról, de adott számukra az a lehetőség, hogy kérelmükre az ügyiratra feljegyzett döntésről, külön illeték, vagy díj megfizetése nélkül, postai úton másolatot kapjanak.

A fizetési meghagyás

A kiszabás alapján fizetendő illetékről fizetési meghagyást, határozatot kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték összegét, a megállapításánál figyelembe vett adatokat, és az alkalmazott jogszabályokat. A fizetési meghagyás alapján fizetendő illeték a határozat véglegessé válását követő 15. napon válik esedékessé, azaz az adózót a határozat kézbesítését követő 30. naptól terheli az illetékfizetési kötelezettség. Ha az örökös illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítés iránti kérelmet nyújt be, határozat az első alkalommal benyújtott kérelem esetén nem válik véglegessé, nem minősül végrehajtható okiratnak. A kedvezmény, vagy mentesség fennállásáról az Állami Adóhatóság az illetékkiszabása iránti eljárásban a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt. A kiegészített elsőfokú határozat, a kiegészítő határozat véglegessé válásával válik véglegessé.

Illeték törlése és visszatérítése

Az illeték visszatérítésére a következő esetekben van helye.

  1. Ha az illeték végleges megállapítása után, olyan körülmény állt be, amely az örökség vagy a hagyomány értékét az öröklés megnyíltának idejére visszaható módon csökkenti.
  2. Ha a jogügyletet a bíróság módosítja, megszünteti, felbontja, vagy a jogügylet érvénytelenségét megállapítja, és emiatt a jogügylet után kevesebb illeték jár, vagy illeték nem jár.
  3. Ha az illetékfizetésre kötelezett, számítási hiba, vagy jogszabály téves értelmezése folytán a szabályszerű illetéknél többet fizetett.
  4. Ha az illetéket vagy az illetékalapot hibásan számították ki, vagy az illeték kiszabása nem a fizetésre kötelezett terhére történt, továbbá ismételt kiszabás esetén.

Ha bármilyen kérdése van ebben a tárgykörben, kérem, hívjon bennünket telefonon a 06/20 9418-633 telefonszámon,

vagy írjon email-t az alábbi online felületen.

48 órán belül válaszolunk.

 

A végrendelet visszavonása

Szerző: | dec 12, 2019 | A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS

 A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.

Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése

Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.

A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.

A közös végrendelet hatálytalansága és visszavonása

A házastársak közös végrendelete hatálytalanná válik, ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre.

A közös végrendelet hatálytalanná válik, ha megtétele után a végrendelkezőknek vagy egyiküknek gyermeke születik, kivéve, ha a végrendelet eltérően rendelkezik. Ugyanez a hatása az örökbefogadásnak.

Érvénytelen a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor.

Ha valamelyik házastárs érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül.

A közjegyzőnél letett végrendelet visszavétele

A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi.

Szóbeli végrendelet hatálytalansága

A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága

A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.

A végrendelet részleges érvénytelensége és részleges hatálytalansága

Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes.

 

A törvényes öröklés általános rendje

Szerző: | dec 12, 2019 | A TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÁLTALÁNOS RENDJE

Az öröklés rendjét elsődlegesen az örökhagyó végakarata határozza meg. A törvény csak akkor jelöli ki az örököst, ha az örökhagyó örökösödési jogával egyáltalán nem élt, vagy örökös nevezése hagyatékot nem meríti ki. Tehát elsősorban a végrendeletben megjelölt örökös örököl, és ha a teljes hagyatékot kimeríti nincs törvényes öröklés.

Persze van köteles rész, de az már nem törvényes örökös.

A törvényes örökösként elismert rokon, mint körök fogalmát a Ptk. családjogi könyve szerint kell értelmezni, vagyis egyenes ági rokonnak tekinthetők azok, akik az egyik a másiktól származik, oldalági rokonnak tekintendők azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyenes ágon nem rokonai egymásnak. A vérségi származás a döntő, és nincs jelentősége annak, hogy a leszármazó, házasságból, vagy házasságon kívül született. Az apai leszármazást az apaság vélelme dönti el.

Kivételnek tekinthető az örökbefogadás, mert az örökbefogadott, mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. A Ptk. nem ismeri el a minden oldalági rokon törvényes öröklési jogát. Törvényes öröklési joga csak az örökhagyó egyenes ági rokonainak, leszármazottainak és felmenőinek, valamint az örökhagyó oldalági rokonainak törvényes öröklési jogát kiterjeszti a dédszülei leszármazókra is, az oldalági törvényes örökösök körében.

A házastárs a szó jogi értelmében nem rokon, az örökhagyóhoz fűződő közeli és szoros hozzátartozói kapcsolata folytán, viszont minden jogrendszer kiemelt törvényes öröklési jogi helyet biztosít számára.

Az élettársat a hatályos Ptk. nem ismeri le törvényes örökösként. De természetesen végintézkedésen alapuló örökös lehet.

A 2009. évi XXXIX. Tv.  – A házastársak mindenben azonos és törvényi öröklési és jogi státuszt biztosít az örökhagyó bejegyzett élettársának, az azonos neműek között is.

A szóbeli végrendelet

Szerző: | dec 12, 2019 | A VÉGINTÉZKEDÉSEN ALAPULÓ ÖRÖKLÉS

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében, a tanúk által értett nyelven, végakaratát teljes terjedelmében, szóban, vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén, jelnyelven előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

A szóbeli végrendelt tanúja

A szóbeli végrendeletre, megfelelően alkalmazni kell, az írásbeli magánvégrendelet tanújának, személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele.

Közös végrendelet

Két vagy több személynek bármilyen alakban, ugyanabban az okiratban foglalt végrendelkezése érvénytelen. A házastársaknak az életközösség fennállása alatti részében ugyanabban az okiratban foglalt írásbeli végrendelet érvényes, ha a saját kezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban saját kezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és a nyilatkozatot aláírja.

Ha a más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymást és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja, vagy a házastársak közös végrendeletet tettek. Ebben az esetben a közös végrendelet érvényes.

A több külön lapból álló más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta.

Saját kezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta.

A végrendelet értelmezése

Kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően úgy kell értelmezni a végrendeletet, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson. Ez a szabály nem szolgálhat alapul a végrendelet alaki hibájának orvoslásának.